Rövid történelmi összefoglaló a magyar vasút életéből 

A XIX. század vasútja

1827. augusztus 20.: Elkészül a Pest - Kőbánya között húzódó Palmer rendszerű lebegő vasút. A vasutat tervezési problémák és csekély jövedelmezősége miatt a következő évben elbontanak. 

1836. május 2.: A király szentesíti a vasútépítéseket és magánvállalkozásokat lehetővé tevő 1836. évi XXV. törvénycikket. 

1846. július 15.: Megnyitják a mai Magyarország első vasútvonalát Pest és Vác között. (Budapest-Vác-Szob-vasútvonal) 

Az 1846-1859 között forgalomban lévő magyar mozdonyokból sajnos egy sem maradt meg mára. A legrégebbi megőrzött mozdony a Déli Vasút 29 sorozatú 674 pályaszámú gőzmozdony, amely 1860-ban készült Bécsben, a StEG Gépgyárban.  

 1860. július 1-jén adták át a forgalomnak a Székesfehérvár- Komárom vasútvonalat. 

1868. július 1.: A kormány megvásárolja a Pest-Salgótarján vasútvonalat üzemeltető, nehéz pénzügyi helyzetbe került Magyar Északi Vasutat. 

1869. október 31.: Mikó Imre közmunka és közlekedésügyi miniszter kiadja a Magyar Királyi Államvasutak (MÁV) alapító levelét, amely az állami pénzből épülő, vagy államosított vasútvonalakból áll.

1870-ben 1144 gyári számon készítette el a Sigl a III. osztályú 269-es pályaszámú későbbi nevén 335,095-ös gőzmozdonyát.

1872. augusztus 1-én adták a forgalomnak a Duna Dráva Vasút Dombóvár alsó - Zákány közti vasútvonalat.

1874. január 3.: Az első magyarországi gyártású  a MÁVAG-ban készült gőzmozdonyt üzembe helyezik. 

1873-ban.: Megnyitják a forgalom előtt Magyarország első  fogaskerekű vasútját (Somoskői kőszállító vasút)

1876. január 20.: Aláírják az első vasúti államosítás szerződését (Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó), amelyet december 28-án az 1876. évi L. törvényben szentesítenek.

1877. október 28.: Megnyílik a Gustave Eiffel irodája által tervezett Nyugati pályaudvar Budapesten.

1880. június 14.: Kihirdetik a helyiérdekű vasutakról szóló XXXI. törvénycikket, amely tíz év adómentességet és 90 éves koncessziót ígér. Ezzel kezdetét veszi a hazai mellékvonali hálózat kiépítése. 

1883-ban a Wagons-Lits Orient-Expressz járatával megérkeztek hazánkba az első háló és étkezőkocsik. 

1889. augusztus 1.: Életbe lép a Baross Gábor nevéhez kötött új vasúti díjszabás, a zónatarifa-rendszer, ami tömegek számára teszi elérhetővé az utazást Magyarország-szerte. 

1897.február 22. A győri cégbíróság bejegyzi a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárat, ami az első petroleumszállító kocsi legyártását követő évben már exportra is termel.

1898. november 23-án nyitotta meg a Bicske-Székesfehérvár-sárbogárdi Helyiérdekű Vasúttársaság a Bicske - Székesfehérvár vasútvonalat. 

A XX. század vasútja

1908. augusztus 1-én adták a forgalomnak a Szabolcsvármegyei HÉV Mátészalka - Csenger- Szatmárnémeti vasútvonalat.                                              

1924. április 22.: A MÁVAG legendás 424-es mozdonyának próbaútja Budapest és Vác között. 

1933 májusában kezdték meg építeni  a számos innovatív megoldást tartalmazó Árpád motorkocsit, mely 12 hónap alatt, 1934 májusára készült el. Az Árpád 1934. június 4-én teljesítette az első üzemi futópróbát. A próba eredményei igazolták a mérnökök számításait: a motorkocsi a 110 km/h üzemi sebességet 5200 m hosszon 248 másodperc alatt érte el, és 128 km/h végsebességre gyorsult fel. A sikeres üzemi próbát követően az Árpád 1934. július 21-én teljesítette a műszakrendőri próba követelményeit, majd ezt követően a MÁV 20 pályaszámmal állagba vette. A jármű hivatalos bemutatóját 1934. augusztus 30-án tartották Budapest és Komárom között. Ezt követően az Árpád nemzetközi bemutató utakon vett részt. 

1932. július 1.: Államosítják a Duna-Száva-Adria Vasúttársaságot (korábban Déli Vasút), ezzel megszűnik az utolsó jelentős magánvasút. 

1932. augusztus 17.: Forgalomba állítják a villamos Kandó-mozdonyt, a magyar technikatörténet egyik jelentős alkotását. 

1948. június 24.: Átadják a hazai vasutas-utánpótlás büszkeségét, az Úttörővasút első szakaszát, amelyet ma Gyermekvasútként ismerünk. 

1948. november 19.: Megalakult az Utasellátó Nemzeti Vállalat, mely feladatául kapta a Wagons-Lits által közlekedtetett háló és étkezőkocsik közlekedtetését. 

1949. március 15.: A MÁV a totális állam részévé válik, a vezérigazgatóság formálisan Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főosztályává válik.

Az utolsó gőzmozdonyt 1959-ben gyártották Magyarországon 7578 gyári számon. A mozdony pályaszáma 375,1032 volt.  

A gőzmozdonyok utolsó, nagyobb újítását az jelentette, hogy az 1960-as években a 411-es gőzmozdonyokkal együtt néhány 424-es mozdonyt is átalakítottak pakuratüzelésűvé, aminek révén a mozdonyok teljesítménye némileg megnőtt, de ez már semmiképp sem tartotta meg a versenyképességét az ekkoriban megjelenő, új dízelmozdonyokkal. Az M61-es (Nohab) és M62-es (Szergej) dízelmozdonyok végül fokozatosan kiszorították a gőzmozdonyokat. 

1968. október 17.: Az minisztertanács megalkotja azt a közlekedéspolitikai koncepciót, amely a vasúthálózat teljes felülvizsgálata és sok esetben a forgalom közútra terelését irányozza elő. 

A XXI. század vasútja

2001. május 16.: Évtizedek óta elsőként új vasútvonal épül. Ennek oka, hogy Magyarországnak nem volt vasúti kapcsolata Szlovéniával. A Zalalövő - Bajánsenye vonal 19 km hosszú. Érdekessége, hogy a vonalat a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtása során egyszer már megszüntették; az új vonal azonban nem pontosan a régi nyomvonalon halad természetvédelmi okok miatt. 

2004. június 17.: Engedélyt kap a második világháború óta az első magyar magánvasúti társaság, a Floyd ZRt. 

2005. december 10.: Megszűnik a rendszeres forgalom a MÁV történetének első pályaudvarán, a Józsefváros pályaudvaron. Az utolsó személyvonat, mely Kunszentmiklós-Tass állomásig közlekedett 19:40-kor hagyta el a pályaudvart.

2006. január 1.: Hatályba lép a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII törvény, amely teljesen megnyitja a magyarországi pályákat a külföldi és magánfuvarozók előtt. 

2007. március 3.: 14 vasúti mellékvonalon a személyforgalmat leállítják. 

2007. július 1.: Megalakul a MÁV-START Zrt. 

2008. január 2.:  MÁV Cargo Zrt. privatizálásra kerül. 

2009. október 20.:  33 vasúti mellékvonalon a személyforgalom leáll.

2010. július 4.:  4 vasúti mellékvonalon a személyforgalmat visszaállítják.

2010. december 12. : 6 vasúti mellékvonalon a személyforgalmat visszaállítják.

A magyarországi vasútvonalak teljes hálózatának villamosítottsága az elmúlt évtizedekben fokozatosan emelkedett. A teljes vasúti pálya 1971-re 10%-a, 1980-ra 20,6%-a, 1985-re 25,8%-a, 1990-re 28%-a, 2000-re 35%-a vált villamosítottá. 2012-ben 3005 km vasútvonal volt villamosítva Magyarországon, ami a teljes hálózat 37,8 %-a. 2015 júniusától a 3110 km villamosított vasútvonal a teljes pálya 39,1 %-a volt.