Szamos Alfonz

Szamos Alfonz 1949. szeptember 25-én született Szurdokpüspökin, ahol édesapja tanító volt. 1968-ban végezte el Budapesten a Rippl Rónai utcában működő Vasútépítési és Pályafenntartási Technikumot, amelyik sok kitűnő szakembert és szakmai vezetőt adott a MÁV Zrt-nek. A kollégiumi elhelyezés, a kiváló tanárok, a magas szintű elméleti és gyakorlati oktatás az ország különböző részéről érkező diákokat a négy éves tanulmányi idő alatt ízig, vérig igazi vasutasokká formálta. Tanulmányait szintén Budapesten folytatta az akkor alapított Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Szerb utcai épületében, ahol vasútépítési és fenntartási szakon 1971-ben szerzett diplomát. Később, 2000-ben MBA (Master of Business Administration) menedzseri diplomát szerzett. 

A főiskola elvégzése után Székesfehérváron, a Pályafenntartási Főnökségen gyakorlómérnökként kezdte meg a munkáját, majd a kötelező vizsgák megszerzését követően hamarosan szakaszmérnök lett. 1979 már vezetőmérnök, majd 1982-től a székesfehérvári pályafenntartási főnökség vezetője. Tehetségét a szakmai vezetés felismerte és értékelte.1986-tól építési és fenntartási vonalbiztos a MÁV vezérigazgatóságán, majd csoportvezetővé nevezték ki. 1991-től a MÁV építési- és fenntartási osztályvezető-helyettesként tevékenykedett. 

Részt vett az önálló Pályavasúti szervezet létrehozásában és sikeres működtetésében. 1995-től pályagazdálkodási divízióvezető volt, és huszonkét Pályagazdálkodási Főnökség szakmai felügyelete tartozott hozzá. Ebben az időben a pályaépítési és fenntartási szakma egy új szervezeti modellben az egyik aranykorát élte, amiben Szamos Alfonznak jelentős szerepe volt. 1997-től a Pálya, Híd- és Magasépítményi Szakigazgatóság szakigazgató-helyettese és pályagazdálkodási divízió vezetője volt. A szakma csúcsára 2003-ban a Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatósága vezetőjeként került. Következetes, kitartó munkával tartotta kézben a szakma irányítását, ugyanakkor beosztottaiért mindenkor kiállt, érdekeiket képviselte. A MÁV új vezetése nagyra értékelte szakmai munkáját, ezért 2006 decemberétől a MÁV Pályavasúti Üzletág főigazgatója, majd 2007 júliusától üzletági általános vezérigazgató-helyettesként dolgozott. A MÁV Zrt. átalakítását, hatékonyságjavítását szolgáló valamennyi jelentős projektben szponzorként, projektvezetőként vagy tagként tevékenykedett. A MÁV építési szervezetinek a privatizációja, a különböző tevékenységek kiszervezése, óriási kihívást jelentett, a szakszolgálat számára. Humánus hozzáállással, jó szervezőkészséggel, kitartó munkával sikerült e feladatokat megoldani. Szakmai életútja során számos építési és fenntartási előírás, eljárás, technológia kidolgozásában vett részt. . Nagy hangsúlyt fektetett a pályaépítési, pályafenntartási, vágányzári utasítások folyamatos korszerűsítésére. Jelentős szerepet vállalt a korszerű, európai színvonalú pályadiagnosztikai rendszer létrehozásában. Külföldi vasutakkal folytatott szakmai egyeztetések, illetve szakmai feladatok kidolgozása során sok esetben képviselte a MÁV Zrt.-t, valamint vezette a MÁV Zrt. szakértői csapatát. Mindezt a munkatársai, beosztottjai és a társszervezetek képviselőinek elismerése és egyetértése mellett tette. Sínek Világa szakmai folyóiratban számos cikk szerzője. Volt a lap szerkesztőbizottsági tagja, és a szerkesztőbizottság elnöke is. A folyóirat megjelenésének pár éves szüneteltetése után az újjászületett lap felelős kiadója volt 2006-2009 között. A máig meglevő új arculat kidolgozásában messzemenően segítette a szerkesztőbizottság munkáját. 

Több szakkönyv szerzője, társszerzője volt. A nyolcvanas évek végén tanított a MÁV Tisztképző Intézet Építési és Pályafenntartási Szakán. A "Tisztképző" akkori hallgatói még ma is jó szívvel emlékeznek rá, hiszen egy kiegyensúlyozott, higgadt, nyugodt nagy tudású tanárként ismerhették meg. 1991-ben jelent meg a tisztképző hallgatói részére írt 450 oldalas "Vasúti felépítményi szerkezetek és anyagok" című könyve.

 A Magyar Mérnöki Kamara ezen belül a pályás szakmai minősítő bizottság vezetője és a Közlekedéstudományi Egyesület tagja volt. Számos szakmai konferencia támogatója, vezérszónoka, előadója volt. Munkáját több kitüntetéssel ismerték el. Már szakmai pályafutásának első éveiben háromszor érdemelte ki (1977,1981,1985) a Kiváló Dolgozó kitüntetést. 1986-ban Igazgatói Dicséretet, 2006-ban a Vasúti Szolgálatért Arany fokozat kitüntetést vehette át. Közben fáradhatatlanul dolgozott a vasúti infrastruktúra fejlesztéséért. Korát megelőzve nagy szerepe volt a távolsági, elővárosi, helyi érdekű és helyi forgalmat lebonyolító hálózat összehangolásának kidolgozásában. Vasúti pályafutása 2009. szeptember 25-én közös megegyezésessel ért véget. Munkáját mindvégig a tehetség, a tudás és annak továbbadása, a szakmai tapasztalat, a tisztesség és az átlagon felüli szakmai teljesítmény jellemezte. Mindenkori feladatának tekintette a legjobb tudása szerint, olyan műszaki eszközök vasúti pályák, műtárgyak, műszaki berendezések létrehozását és működtetését, amik az emberek mindennapi életét segítik saját személyes érdeke nélkül. Szamos Alfonz meghatározó személyisége volt a magyarországi vasúti pályafenntartásnak. Nyugodt, kiegyensúlyozott stílusa, konfliktuskezelő képessége, megbízhatósága, a szakma iránti szeretete és elkötelezettsége példaképül szolgálhat az utód generációk számára.

2021. december 30.-án váratlanul elhunyt, a MÁV nyugalmazott vezérigazgató-helyettese, pályavasúti főigazgatója.

Forrás: Zsákai tibor